Hozott isten, vis maior
túl sok a szaporulat és túl kevés az okos gazda
-
-
- nemén: Hallottátok azt a fazont, akinek levágta a jobb karját a gép Ausztriában?
- én: Jaja, olvastam.
- nemén: Az hagyján, de utána felvette, berakta a kocsijába és levezetett 20 km-t a legközelebbi kórházig. Hogy volt erre képes?
- én: Egyszerű, nem tartotta be a jobbkéz-szabályt.
-
aztán bekapcsolom a gépet és jön az unfaló.
Leszarom az összefüggést. Ha van, ha nincs. Nem tetszik.
-
Post reblogged from Simon mondja
de nem is érdekel, mert lehet, hogy ha közel teszem a monitorhoz, akkor elkezd villogni, és akár fel is robbanhat.
Különben is, szerintem úgyis drága, és csak a gazdagoknak való.
Ácsi, te kevered ezt Ligeti György mikropolifón műveivel. Mondjuk a sisakos zenészekben sem bíztam soha igazán.
-
Az eset még a gimnazista éveim alatt történt, a régi-új Jate klubban. Egyik kedves ismerősöm a zenekar munkásságának nagy kedvelője volt, de nem volt kivel elmennie, és addig-addig kért, hogy belementem. Folyamatos ágálásom oka nagyon egyszerű volt: ez nem az én zenei világom.
Mindenesetre adtam egy esélyt a muzsikának, viszonylag előre, a 2-3. sor bal szélére álltunk, én keresztbe fontam a karjaimat és elkezdtem figyelni; általában az új zenék befogadása ilyen külső vonásokkal társul nálam - kibaszott ijesztő lehet, ez van. Ijesztő, mivel közben hatalmas partit csapott a banda, mindenki ritmikusan vonaglott, kapta az underground zeitgeistot. Aztán bekövetkezett az amitől már jó előre tartottam: nem tetszett élőben sem minden elismerésem ellenére, plusz nyomatták a szárazjeget és akkortájt valamiért nem igazán tolerálta ezt a fajta anyagot a szervezetem. Na a szenvedésnek ezen minősített esetét vette észre a sasszemű billentyűs, aki közvetlen 2-3 méterrel előttem dúrta a szintit. Elkezdődött egy hosszú és baromi kínos szúrás az ő részéről, és mivel én szeretem a csapatjátékokat, én is beszálltam, hát így bámultuk egymást még jó pár szám erejéig. Ezt a vonagló tömegből körülöttem többen is konstatálták, és a kedves ismerősöm kivételével senki sem nevetett, sőt.
Később a koncert után még elmentünk a taggal egymás mellett a folyosón, nos ott sem kötöttünk életre szóló barátságot.Azzal az ismerősömmel a mai napig jóban vagyok, de többet ő sem próbálkozott olyan dolgokkal nálam, mint például egy Irie Maffia koncert.
-
Ezen alkalomból kedveskednék egy ünnepi listával, eddig még sosem volt, és szerintem legközelebb is csak ily jeles celebrálás kapcsán lesz.
simonmondja
marlenka
keserupirula
simanakos
ritmikuscsimpifon
szavamjarasa
katasagoskata
borsmacska
henci -
Mint például 13 éves koromban a mártélyi rádiós-elektronikai táborban az a srác, akinek minden vágya a kukta tábor volt, de az anyja oda fizette be. Mondtuk neki, hogy nyomuljon a forrasztópákával, az olyan mintha sütne. Nem tudom, ma mi lehet vele.
-
a próbatermünkben rögzítettük. nem látszik, de a szám közepén felugrott egy mosómedve, megharapta a bal lábam, amire egy szörnyű ordítással és egy közepesen jó szólóval reagáltam.
-
Sosem vallottam be nekik, hogy az AB-n is voltam gyakorlaton, erre az ETR-be nem felvitték? Honnan ez az Orwelli működés, amit ilyen jó célra használnak fel? Aranyosak :)
Hálából kapnak majd tőlem egy zsírkrétarajzot, amin egy lajhármintás talárban rózsafüzért akasztok az összes TO-s néni nyakába. -
Photo reblogged from Simon mondja
tizenegyedikére ide is ért.
szte <3
másodikán írták, hatodikán ADTÁK FEL, fizetési határidő: MÁSODIKA
de hiszen ez csodálatos, mindössze egy időgépre van szükséged, hogy elkerüld a büntetést
SZTE at its best
Nekem is ugyanígy baszta el a HSZI, csak ez a csütörtöki záróvizsgám előtti este derült ki, és kicsit nyugtatott csak a tudat, hogy a vizsgaszabályzatunk szerint amennyiben lejárt és ki nem egyenlített tartozásom áll fenn az egyetemmel szemben, akkor nem mehetek vizsgázni. Aztán a HSZI vezetője másnap reggel talált egy levágott komondor fejet az ágyában és rögtön tudta, hogy nincs semmiféle tartozásom.
